A Hacı Bayram mecset Ankarában – egy 15. századi szentély és türbe

A Hacı Bayram mecset: az óvárosi Ankara lelki központja

Az Ulus dombon, ahol egykor Augustus császár római temploma állt, ma a Hacı Bayram Camii mecset áll – Ankara fő szentélye és zarándokhelye több ezer muszlim számára Törökország minden tájáról. A mecset szorosan illeszkedik az ókori templomhoz, kőfalai összeolvadnak az Augusteum romjaival, egyedülálló építészeti együttest alkotva, amelyben a római ókor az oszmán jámborsággal szomszédos. Itt nyugszik Hacı Bayram-ı Veli – a 15. századi szufi sejk, a Bayramiye tarikat alapítója, egy egész oszmán elit generáció szellemi tanítója.

A mecset és a szent története

A mecsetet 1427–1428-ban építették II. Murád szultán uralkodása alatt, nem sokkal Hacı Bayram-ı Veli halála után (kb. 1430). Maga a sejk, aki 1352-ben született Solfasol faluban, Ankarával szemben, Hamid Hamidüddin Aksarayî (Somuncu Baba) tanítványa volt, és idővel kialakította saját szufi útját – a Bayramiye-t, amely hatalmas hatást gyakorolt a korai oszmán korszak szellemi életére. Tanítványai között volt Akşemseddin is, II. Mehmed, a Hódító szultán mentora.

A mecsetet közvetlenül az ókori Augustus és Roma templom (Monumentum Ancyranum) délkeleti falához építették, amelynek homlokzatán megmaradt a híres Res Gestae Divi Augusti felirat – Octavianus Augustus politikai végrendelete. A pogány templom és az iszlám szentély szomszédsága Törökország egyik legszokatlanabb jelensége. Az évszázadok során a mecsetet többször is felújították: jelentős átalakításokra került sor a 17–18. században, a 20. század elején a minaretet újították fel, az 1940-es és 2010-es években pedig nagyszabású restaurálási munkálatokat végeztek. A kütahi gyártmányú csempedekorációt a 18. században adták hozzá.

A Hacı Bayram-ı Veli türbe (mauzóleum) közvetlenül a mecset mellett található, egy kis, kupolás kőépületben. Itt van eltemetve fia, Ahmet Baba, valamint számos követője is. A mecset előtti tér hagyományosan a zarándokok gyülekezőhelye, különösen pénteken és a vallási ünnepnapokon.

Építészet és látnivalók

Külső megjelenés és minaret

A mecset alaprajzán négyszögletes, faragott sárgás-okkerszínű kőből és téglából épült, cseréptetős épület. A kétszintes szerkezet – az alsó szint imaterem, a felső pedig galéria – jellemző a korai oszmán anatóliai hagyományra. Az egyetlen minaret, amely vékony és karcsú, az északnyugati oldalon emelkedik, és messziről jól látható. Egy csigalépcső vezet fel rá, a hagyományos şerefe (muezzin erkély) faragványokkal díszített.

Imaterem és mihráb

A belső tér egy hosszúkás terem, amelyet oszlopokon nyugvó fa mennyezet fed. A mihrab Mekka felé néz, és hagyományos oszmán stílusban van kialakítva; mellette egy finom faragású fa minbar található. A falakat a galéria szintjéig XVIII. századi kütahi gyártmányú kerámialapok borítják: a kék, a türkiz és a fehér színek dominálnak, a mintázat pedig növényi arabeszkekből és rozettákból áll.

Hacı Bayram-ı Veli türbe

A mauzóleum a mecset délkeleti oldalához csatlakozik, és külön bejáraton keresztül érhető el. Ez egy kis, egykupolás épület, amelynek belsejében egy szarkofág található, zöld szövet borítja, aranyhímzéssel díszített versekkel. A helyiség mindig tele van zarándokokkal, akik imádkoznak és a Koránt olvassák.

Az Augusteum a közelben

A mecsetől néhány lépésre emelkednek a római Augustus és Roma templom (Monumentum Ancyranum) falai – ez az egyik legfontosabb ókori emlékmű Anatóliában. Pontosan itt vésették ki a Res Gestae Divi Augusti teljes latin és görög szövegét – az első római császár önéletrajzi beszámolóját. A mecset és a templom megtekintését általában egy sétába egyesítik.

Érdekes tények

  • Hacı Bayram-ı Veli Ankara védőszentjének számít; a helyi hiedelem szerint imái védik a várost.
  • A mecset az egyik kevés olyan hely Törökországban, ahol egy iszlám szentély és egy ókori római templom alkot egy egységes építészeti komplexumot.
  • Hacı Bayram nemcsak szufi volt, hanem költő is: ó-török nyelvű versei bekerültek az anatóliai misztikus költészet klasszikus kincstárába.
  • A mecset környékén kialakult egy hagyományos negyed, amely a rózsafüzér (tesbih), a halva, a lokum és a vallási irodalom boltjairól ismert.
  • A Bayramiye rendből több jelentős ág is kialakult: a Şemsiyye, a Melamiyye és a Celvetiyye – ez utóbbi különösen nagy hatással volt a 17. századi Isztambul szellemi életére.

Hogyan juthat el oda

A mecset az Ulus negyedben található, Ankara történelmi központjában, mindössze 1 km-re az Ulus Meydanı tértől. A legközelebbi metróállomás az Ulus (Ankaray/M1 vonal). A tértől gyalog körülbelül 10–15 perc alatt elérhető a Hacı Bayram Caddesi utcán. Az Ankara Garı vasútállomástól körülbelül 1,5 km-re található, gyalog vagy taxival kényelmesen megközelíthető.

Autóval is megközelíthető, de az óvárosban keskenyek az utcák és korlátozott a parkolási lehetőség. Javasoljuk, hogy hagyja az autót az Ulus környék egyik fizetős parkolójában. Az Esenboğa (ESB) repülőtértől körülbelül 35 km-re található, kényelmesen megközelíthető Havaist-tal vagy taxival.

Tanácsok az utazóknak

A Hacı Bayram Camii egy működő mecset, ezért kérjük, tartsa be a muszlim szent helyek látogatására vonatkozó szabályokat: a bejáratnál vegye le a cipőjét (polcok és zsákok állnak rendelkezésre), a nőknek kendővel kell eltakarniuk a fejüket, a vállakat és a térdeket pedig el kell takarni. A bejáratnál néha adnak kendőt, de jobb, ha van sajátja.

A látogatásra legalkalmasabb időpont az imák közötti időszak, a pénteki ima (cuma namazı, dél körül) és a nagy vallási ünnepek ideje kivételével, amikor a mecset és a tér túlzsúfolt. A hétköznapok reggeli órái a legnyugodtabbak. A Türbe Hacı Bayram minden nap nyitva tart, a belépés ingyenes.

Ne hagyja ki a szomszédos Monumentum Ancyranumot – a romok területére ingyenesen léphet be, ha a mecsetet bal oldalon megkerüli. A római ókor és az oszmán szufizmus ötvözete olyan egyedülálló hangulatot teremt, amely Törökország más részén sehol sem található meg. A látogatás után sétálhat a közeli boltokban, és megkóstolhatja a hagyományos anatóliai édességeket – különösen a tahin pekmezet és a helvát.

A mecset belsejében fényképezni szabad, de vakufény nélkül és imádkozás közben nem. A legjobb kilátás az együttesre az északnyugati sarokból nyílik, ahol a minaret, a türbe kupolája és az Augustus-templom romjai egy kompozíciót alkotnak.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — A Hacı Bayram mecset Ankarában – egy 15. századi szentély és türbe Gyakran ismételt kérdések az A Hacı Bayram mecset Ankarában – egy 15. századi szentély és türbe webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
Hacı Bayram-ı Veli (kb. 1352–1430) – szufi sejk, költő és lelki tanító, aki Ankara közelében, Solfasol faluban született. Ő alapította a Bayramiye szufi rendet, amely hatalmas hatást gyakorolt a korai oszmán korszak szellemi és kulturális életére. Tanítványai között volt Akşemseddin is, II. Mehmed, a Hódító mentora. Hacı Bayram-ı Veli-t Ankara mennyei védőszentjének tartják, és a mecset melletti mauzóleuma évente több ezer zarándokot vonz egész Törökországból.
Nem, a Hacı Bayram Camii mecset és a hozzá tartozó Hacı Bayram-ı Veli mauzóleum (Türbe) látogatása teljesen ingyenes. A Türbe minden nap nyitva tart. Ugyanígy ingyenesen megtekinthetők az ókori Augustus-templom (Monumentum Ancyranum) romjai is, amelyek közvetlenül a mecset mellett találhatók.
Igen, a mecset minden vallású turista számára nyitva áll – feltéve, hogy betartják a muszlim szent helyek látogatására vonatkozó szabályokat. A bejáratnál le kell venni a cipőt, a nőknek el kell takarniuk a fejüket, és úgy kell öltözniük, hogy a válluk és a térdük fedve legyen. A bejáratnál néha adnak kendőt, de jobb, ha van saját. Fotózni villanó nélkül és imádkozás közben tilos.
A Monumentum Ancyranum egy i. e. 1. századi római templom, amelyet Augustusnak és Romának szenteltek, és amelynek falaira a Res Gestae Divi Augusti teljes latin és görög szövegét vésték – ez az első római császár, Octavianus Augustus politikai végrendelete. A Hacı Bayram Camii mecsetet 1427–1428-ban építették közvetlenül a templom délkeleti falához, így egy egyedülálló együttest alkotva: a római ókor és az oszmán iszlám építészet szó szerint egymáshoz ér. A romokhoz a mecset bal oldalán körbejárva lehet eljutni.
Az imaterem falait a galéria szintjéig 18. századi kütahi gyártmányú kerámialapok borítják. Jellemzőjük a kék, türkiz és fehér szín, növényi arabeszkek és rozetták mintáival. Kutahya a török csempeművészet történelmi központja, és ezek a panelek Ankara legjellemzőbb példái ennek a stílusnak.
A Bayramiye egy szufi rend, amelyet Hacı Bayram-ı Veli alapított a 15. században. A rend jelentős hatást gyakorolt az Oszmán Birodalom szellemi életére, és több jelentős ágot is létrehozott: a Şemsiyye-t, a Melamiyye-t és a Celvetiyye-t. Ez utóbbi különösen aktívan működött Isztambulban a 17. században. A vallási gyakorlat mellett Hacı Bayram-ı Veli ó-török nyelvű költői örökséget is hagyott hátra, amely az anatóliai misztikus költészet klasszikus kincstárába került.
A hétköznapok legnyugodtabb órái a reggeli ima után és délelőtt között vannak. Kerülni kell a pénteki délutánt (cuma namazı), amikor a mecset és a környező tér tele van emberekkel. Nagy forgalom van a nagy vallási ünnepnapokon is – Kurban-bajram és Ramazan-bajram. Az Ulus környékének általános megtekintésére ajánlott időszakok a tavasz és az ősz.
A Hacı Bayram Camii környéke történelmileg vallási jellegű kereskedelmi negyedként alakult ki. Itt találhatók a rózsafüzérrel (tesbih), halvával (helva), lokommal, tahini-pekmez pasztával (tahin pekmez), vallási irodalommal és ajándéktárgyakkal kereskedő boltok. Ez egy remek hely, ahol megkóstolhatja a hagyományos anatóliai édességeket és emléktárgyakat vásárolhat.
Igen, a mecset és a Monumentum Ancyranum mellett közvetlen közelében található az Ulus történelmi negyed piacokkal és régi épületekkel. Kicsit távolabb található az ankarai erőd (Ankara Kalesi) és az Anatóliai Civilizációk Múzeuma (Anadolu Medeniyetleri Müzesi), amely Törökország egyik legjobb régészeti múzeuma. Mindhárom látnivalót be lehet vonni egy félnapos gyalogos túrába.
A legszebb kilátás a komplexum északnyugati sarkából nyílik: innen egyetlen képen látható a mecset karcsú minarettje, a Türbe kupolája és az Augustus-templom ókori falai. A mecset belsejében fényképezni szabad, de csak vaku nélkül és nem az imádkozás ideje alatt.
Felhasználói kézikönyv — A Hacı Bayram mecset Ankarában – egy 15. századi szentély és türbe A Hacı Bayram mecset Ankarában – egy 15. századi szentély és türbe felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
A Hacı Bayram Camii mecset az Ulus kerületben, Ankara történelmi központjában található. A legkényelmesebb megközelítés metróval az Ulus állomásig (Ankaray/M1 vonal), majd onnan gyalog körülbelül 10–15 percet kell sétálni a Hacı Bayram Caddesi utcán. Az Ankara Garı vasútállomástól körülbelül 1,5 km-re található – gyalog vagy taxival is megközelíthető. Ha az Esenboğa repülőtérről érkezik, használja a Havaist buszt vagy taxit (kb. 35 km). Autóval érkezve vegye figyelembe az óváros szűk utcáit: jobb, ha az autót az Ulus kerületben található fizetős parkolóban hagyja.
A Hacı Bayram Camii egy aktív mecset, ezért az öltözködésre vonatkozóan kötelező előírások vannak érvényben. A nőknek el kell takarniuk a fejüket (kendővel), a vállukat és a térdüket. A férfiaknak pedig kerülniük kell a rövidnadrág viselését. A cipőt a bejáratnál le kell venni – erre polcok és zsákok állnak rendelkezésre. A bejáratnál néha adnak kendőt, de biztosabb, ha magával viszi a sajátját. Készítse előre a ruházatot, különösen, ha a meleg évszakban tervezi a látogatást.
Jöjjön el egy hétköznap délelőtt – a reggeli ima után és a déli ima előtt. Ez a legnyugodtabb időpont: kevés a zarándok, csend van a teremben, így nyugodtan megnézheti a mihrábot, a minbárt és a csempefalakat. Kerüljék a péntek dél körüli időszakot (cuma namazı) és a nagy vallási ünnepnapokat – ezekben az időszakokban a mecset és az előtti tér túlzsúfolt.
Kezdje a külső szemléléssel: sétáljon körbe az épületegyüttes körül, és nézze meg, hogyan illeszkedik szorosan a mecset kőfalazata az Augustus-templom (Monumentum Ancyranum) ókori falaihoz. A legjobb fotózási pont az északnyugati sarok, ahol egy vonalban sorakoznak a minaret, a mauzóleum kupolája és a római templom romjai. A romok területére a belépés ingyenes – kerülje meg a mecsetet balról, és nézze meg a falakon található Res Gestae Divi Augusti latin és görög szövegét.
Miután a bejáratnál levetette a cipőjét, lépjen be a hosszúkás imaterembe, amelynek mennyezete oszlopokon nyugszik. Figyeljen a Mekka felé forduló mihrabra, a faragott fa minbarra és a 18. századi kütahi gyártmányú kerámialapokra – kék, türkiz és fehér színűek, növényi arabeszkekkel díszítve. Ha az imateremben éppen imádkoznak, várjon a bejáratnál, vagy csendben figyelje az eseményeket, ne zavarja az imádkozókat. Fényképezés villanó nélkül és az imádkozáson kívül megengedett.
A mauzóleum a mecset délkeleti oldalához csatlakozik, és külön bejárattal rendelkezik. A kis kupolás épület belsejében található egy szanduk (szimbolikus szarkofág), amelyet zöld szövet borít, aranyhímzéssel díszített versekkel. Itt nyugszik Ahmet Baba sejk fia és követői is. A belépés ingyenes, minden nap nyitva tart. Bent a zarándokok duákat és a Koránt olvassák – kérjük, tartsa be a csendet és viselkedjen tisztelettel.
A komplexum megtekintése után sétáljon végig a környező utcákon: itt találhatók a hagyományos boltok, ahol rózsafüzért (tesbih), vallási irodalmat, lokomot, halvát (helva) és tahini-pekmez pasztákat (tahin pekmez) árulnak. Ez egy remek hely, ahol autentikus ajándéktárgyakat vásárolhat és meg is ehet valamit. Az egész útvonal – a mecset, a Türbe, a Monumentum Ancyranum és a negyed – körülbelül 1,5 órát vesz igénybe; ha szeretné, folytathatja a sétát az ankarai citadelláig (Ankara Kalesi) vagy az anatóliai civilizációk múzeumáig.